Kritika: My dream is to...

 Kedves Park Ki Ki te lennél az első, akinek írok egy kritikát.
 Mivel te vagy ezen a blogon a legaktívabb író, gondolom, észre fogod venni, hogy egy komolyabb értékeléssel illettem most az egyik fanfictionodat. Őszintén szólva még az elején elmondom, hogy nekem tetszik, mégis rengeteget kell még fejlődnöd.

 Kinézet: A fejléc nagyon szépre sikeredett és a színek mind jól passzolnak egymáshoz. A háttér egyszerű, és az oldalsávban sincs semmi extra, de nem is kell. Persze a kinézet is nagyon fontos, de sok helyen, akik még nem tudják kezelni a bloggert, elrontják és már a látványtól elmenekülnek az olvasók. Ez esetben te mindent szépen megoldottál. A szöveg is jól olvasható, tehát szerintem összegezve ez egy szép és letisztult design.

 Történet: Egy magyar lány bandáról szól, bár ha eltekintünk a mellék szálaktól, akkor tökéletesen kirajzolódik, hogy Klaudia van a központban. Nos, ez a banda elmegy egy magyar tehetségkutató műsorba, ahol a közönséget azonnal letaglózzák tehetségükkel, annyira híresek lesznek, hogy az egész világ hamar észreveszi a négy lányt, akik Korea rajongók. Ebből kifolyólag amikor a tehetségkutatóban egy híres bandával/emberrel kell fellépniük egy koreai fiú bandát választanak. Már az első találkozáskor kialakul két szerelmi szál is. Persze emiatt küzdeniük kell az érzelmeikkel, ám úgyis csak egy-két hétig vannak „összezárva”. Ez alatt szoros kötelék kialakul köztük.
 A csillag születik nyerteseiként kapnak ajánlatot a TV2-től, hogy ott folytassák nem rég megkezdett karrierüket. A sors viszont úgy hozza, hogy a szerződés aláírása után nem sokkal kijutnak Dél-Koreába és a Big Hit Entertainment-nél válnak gyakornokká. A fiú banda, nevezetesen Bangtan Boys természetesen szintén ott dolgozik, csak ők már idolok. A lányokkal sokszor találkoznak és megjelenik egy új szerelmi szál is.
 Próbáltam minél rövidebben fogalmazni, remélem sikerült. Na, de akkor folytassuk a kritikát. A történetben ugrások vannak. Ezt úgy értem, hogy megy lineárisan a sztori, aztán az időben előre ugrunk egy picit és halad tovább. De nem csak emiatt tagolódik el néhol a szöveg. A leírások hiánya is olyan érzést kelt, mintha valami hiányozna. Persze vannak utalások, rövid összefoglalások, de olyan tömör, hogy nem mindig lehet vele mit kezdeni. Az érzelmek is fontosak, de ezeket is olyan árnyaltan írod le. Bár az érezhető, ha az egyik fő-/mellékszereplőnek valami problémája van.
 A szereplőknek nincs igazán háttér története, úgy látom, leginkább a jelenre koncentrálsz, ami nem baj. Bár az idő néha váltakozik, nincs vele sok baj, csak több odafigyelés kell.
 Ami talán hiba (elején volt, de azért leírom), hogy túl hamar kialakul minden. Például JiMin észreveszi MinJi-t, egyből megtetszik neki és szerintem már abban a szent pillanatban jobban meg is szereti, mint kellene. Végül is férfi, ezért nyilvánvaló, hogy tetszik neki egy csinos lány, de félig-meddig úgy viselkedik, mint aki már többet érez barátságnál. Suga és Kid is azonnal egymásba szeretnek. A félreérthető balesetek, érintések elkerülhetetlenek, de közben mégis mintha kerülgetnék és figyelgetnék a másikat (mostanáig) mint két ellenség egymást. De úgy, hogy tudjuk, hiába menekülnek alkalmakkor a másiktól, tudjuk, hogy az érzelmeikkel vívnak harcot. Igen, azért mert ezt nem szabadna.

 Fogalmazás: Alapjában véve jó, egy-két helyen felcserélted a szavakat. A mondatok olykor tömörek, egy-két alkalommal a helyesírási hibák rontanak bele.

 Helyesírás: Persze a legtöbb hiba alapjában véve elírás, viszont vannak vessző hiányok és például külön-egybeírásos hibák. No de amik félig-meddig bökik a szemem, azok a kiemelések. Ezt úgy értem, egy felkiáltást csupa nagybetűvel írsz. Szerintem ez sokkal kevesebb esetben szükséges, mint ahogy te azt gondolod. Illetve ilyenkor a mondat végén nem mindig figyelsz a felkiáltójelekre. Egy is elég lenne, de te hármat is szoktál. Igazából nagyon ritka az az eset, ahol felhalmozott írásjeleket használnak a történetben az írók. Továbbá néha el is rontod. Kettőt írsz három, vagy egy helyett. Amúgy nem olyan szörnyű a helyesírás, mint egyes ficiknél. :)

 Szereplők: Leginkább Klaudiára és Sugára összpontosít a történet. Jó is a karakterük, ahogy a többieké is, de a mellékkarakterekből hiányzik valami. Kidolgozatlanok, adtál nekik egyszerű jellemzőket. Tehát le vannak butítva. Egyediek, de mégis háttérba szorulnak és tényleg csak mint emberek vannak ott, hogy a főszereplőknek legyen társasága. A mellékszereplőkből lehetne néha valami nagyon ütőset kihozni, de ez szintén csak a csattanós dialógusokban tűnik fel. Jobban leírhatnád az olvasóidnak, kiknek is a leadere Kid. Bár a Rocket Team még egész jól ki van dolgozva. egyes BTS tagokról, viszont néha alig hallok. De szerintem azért vannak hanyagolva, mert nincs idejük a történetben szerepelni. Kissé rövidek a részek és a fránya leírások. A végére/második felére, jobban ügyelj azokra az emberekre is, akik a fő szereplők körül vannak. Amúgy ahhoz képest, hogy JiMin karakteréd kiemeled (jó, miattam XD) ő is egy butított kis oktatlan menő csávó. Tehát ezen sokat kéne javítanod.

Összegezve: A hibáktól eltekintve nekem nagyon tetszik. Ennek lehet, van egy olyan oka is, amit csak mi tudunk. XD No, de összességében fejleszthető. A részekben mindig van valami meglepő, mégis számos dolgot ki lehet következtetni. Például, hogy Suga és Kid össze fognak jönni a jövőben.
 Amire rá kéne gyúrni, az leginkább a leírás illetve a történt alaposabb kidolgozása. Mint már említettem az erősséged a jó párbeszédek, de ha nem csattanó, poénos, akkor néha már monoton. Igazából azért, mert köztük nincs nagyon semmi. Csak pár sor arról, hogy mit csinálnak, hogy néznek ki. A részek rövidek. De tényleg, lehetnének hosszabbak. Talán, ami hossza közelít az ideálishoz, vagy már majdnem megüti, az a 31. rész. Hip-hop el lehet olvasni és rossz, ha várja már az ember az új rést, de épphogy csak másfél oldalt. Erre a problémára azt tudom javasolni, hogy megírsz egy részt, de nem posztolod ki, még egyet és ctrl+c-val az előzőhöz illeszted. És még valami. Tetszik, hogy a végén mindig van egy kis mondat idézőjelek közé fogva. Egyedi, azt meg kell hagyni.
 Sok sikert a továbbiakban! :)